Mennyit keres az informatikus? Íme a 2018-as számok!

Az adattudós és mobilfejlesztői csoportok vezetői több mint bruttó 1,5 millió forintos havi fizetést is megkaphatnak, de egyre több helyen tűnik fel a bruttó 1 millió fizetés már a tapasztalt fejlesztőknél is. A 2018-as Hays Salary Guide kiadványa a korábbiaknál részletesebb fizetési adatokat közöl.

 

Bemutatta a Hays magyarországi leányvállalata a tavalyi béradatok alapján a 2018-as Salary Guide kiadványt, amelynek célja útmutatást adni az aktuális fizetésekről éves rendszerességgel, több különböző szektorban. Korábban az informatikával kapcsolatban közzétett 2017-es és 2016-os adatokat is közöltük, a mostani cikk pedig a legfrissebb fizetési irányszámokat tartalmazza az újonnan megjelent útmutató alapján.

A bérek bemutatásához a Hays a saját adatbázisát használja, ezért a vállalat ügyfélkörének jellemző, valós adatait tükrözi - a cég összesen 100 ezer jelöltet tart nyilván az adatbázisában, de ezen belül az IT-s cégek és jelöltek pontos száma üzleti titok, ezért nem árulta el a cég. Tehát a kiadványban szereplő összegek főként Budapesten működő, nemzetközi háttérrel is rendelkező multinacionális nagyvállalatok fizetéseire általánosíthatók, és bár szerepelnek benne, kevésbé a vidéki informatikai vállalatok, valamint kis-és középvállalatok fizetési sávjaira. A közalkalmazottak bérei viszont egyáltalán nem szerepelnek az alapvetően nagyvállalatokkal foglalkozó cég útmutatójában.

A kiadványban ezúttal is kiemelt munkakörökre, munkatapasztalatra lebontva jelennek meg a minimum-maximum, továbbá "tipikus" bruttó, forintalapú havi fizetések a teljes munkaidős állásokra vonatkoztatva. A korábbi évekkel szemben, ezúttal minden munkakörben megjelennek a junior, tapasztalt és szakértő (senior) pozíciók mellett a csoportvezető fizetések is. Ezenkívül az idei Salary Guide már nem csak a szélesen értelmezett szoftverfejlesztők fizetését tartalmazza általában, hanem lebontja például egyes programozási nyelvek szerint is, így külön megjelenik például a C/C++, Java, .NET fejlesztők fizetése. A nagy mennyiségű adat miatt a grafikonokon az átláthatóság kedvéért csak a junior és vezetői pozíciókat tüntettük fel (minimum, tipikus és maximum bérek szerint), a "tapasztalt" és "szakértői" fizetések ezek között jelennének meg.

A feltüntetett összegek nem tartalmazzák a bónuszokat és egyéb juttatásokat. A Hays ugyanakkor hozzátette, hogy a fizetések meghatározásakor a kafetéria és egyéb juttatások is egyre nagyobb szerepet kapnak, mint például a sportolási lehetőség, a motiváló bónuszrendszer, az otthonról dolgozás lehetősége, részvényopció vagy vezetői szinteken a céges autó. Ezenkívül a tervezhető karrierút is számít az állásra pályázóknak. Tehát a fizetéseket a legtöbb cég kiegészíti még a kijelölt elemekkel vagy ezeknek kombinációjával.

Szakember kerestetik!
 
Néhány általánosabb következtetést is levon az útmutatóban a Hays az utóbbi időszak munkaerőpiaci változásairól. A cég megfigyelése szerint a fizetések meghatározásakor a tapasztalaton kívül sok további tényezőt figyelembe kell venni, mint például hogy egy fejlesztő mennyire széles körben jártas vagy az elmúlt öt évben csak ugyanazon a projekten dolgozott, rendelkezik-e valamilyen speciális szakértelemmel vagy pedig egy újfajta technológiával kapcsolatban vannak ismeretei.

Az utóbbi időszak trendjei szerint ugyanis az informatikusokra nagy fluktuáció volt jellemző, ami egyre szerteágazóbb tapasztalattal rendelkező szakembereket eredményezett. A piaci igény pedig szintén ebbe az irányba tolódott, vagyis hogy jelenleg a szélesebb körben is tapasztalt fejlesztők tudására nagyobb igény van, mint azokra, akik egy-egy speciális projektben mélyedtek el hosszú éveken keresztül, ahol ugyanazzal a technológiával kellett folyamatosan dolgozniuk, és ennek következtében mélyült, de nem szélesedett a szaktudásuk.

Sok helyen nagy igény lenne bizonyos mély szaktudással rendelkező fejlesztőkre, mint például a funkcionális programozási nyelvek területén. Azonban a toborzócég tapasztalata szerint "(...) a magyar munkaerőpiac még nem áll készen ezeknek a munkaköröknek a betöltésére" - írja a Salary Guide. Így a mély szakértelemmel rendelkezők megtalálása "egyre nagyobb kihívást jelent a cégek számára", és ezek a szakértők számíthatnak a legnagyobb fizetésekre.

Eközben viszont a Hays megemlíti, hogy a munkaerőhiányra egyre több piaci alapú képzőcég reagált, amelyek az informatika és főleg a szoftverfejlesztés iránt érdeklődőknek nyújtanak akár néhány hónapos programozóképzést. Ezeket a tanfolyamokat jellemzően azok veszik igénybe, akik előtte teljesen más szektorban dolgoztak. Emellett pedig a diákok körében is fokozódik a pálya iránti érdeklődés, vélhetően részben a kecsegtető bérek és a publicitás hatására - de ez természetesen a tapasztalt szakemberek hiányát nem pótolja.

Fejlesztői bérek (Ábra: bruttó, forintalapú havi bérek)

Mennyit keres az informatikus?

A programozói béreket a fent felsorolt munkaerőpiaci tapasztalati kérdések mellett természetesen a technológiával kapcsolatos hozzáértés is befolyásolja. A dinamikus informatikai fejlődésnek köszönthetően új területek és ezáltal egyre több újfajta nyitott állás jelenik meg hazánkban például az adattudományi téren és IoT fejlesztések kapcsán. Ezeken a "még gyerekcipőben járó területeken" magasabb fizetési sávokra lehet számítani, mivel a szakemberek száma egyelőre alacsony a szűk szegmensekben.
 
Ezek mellett az új technológiák mellett a legkeresettebb területek a grafikonokon is feltűnő Java, C#, JavaScript és az automatizált tesztelés. Bár a Hays a korábbiakban nem közölt a programozási nyelvvel kapcsolatos bontást, de jellemző, hogy ezen a területen a fejlesztők bérei tovább növekedtek. Azonban összességében elmondható, hogy az eddig megszokott ugrásszerű növekedési ütem már csökkenni látszik - ahogy a tavalyi bemutatóban is megjegyeztük, a bérek lassan tetőznek, mert elértek egy olyan szintet, ahonnan már nem igazán tudnak jelentősen növekedni.

Mennyit keres az informatikus?

A juniorok bére minden esetben bruttó 400-450 ezer forinttól kezdődik a fejlesztői területeken, ami növekedésnek számít az egy és két évvel ezelőtti minimum bruttó 360 ezres fizetéshez képest. Az adattudomány fontosságát és ugrásszerű növekedését jól mutatja, hogy az ezzel foglalkozó munkakörökben inkább már bruttó 550 ezer forinttól indul a tárgyalási alap, és akár a 650 ezer forintos kezdőbért is elérheti egy ügyesen tárgyaló és széles elméleti ismeretekkel rendelkező junior adatkutató. Bármely esetben igaz, hogy a pályakezdők például külföldi tapasztalattal, korábbi startupos próbálkozással vagy otthoni projektekkel tornázhatják feljebb a kezdőbérüket. A néhány éves tapasztalattal rendelkező adattudósok és a frontend fejlesztők pedig akár már a bruttó egymillió forintos fizetési határt is megugorhatják, de 800 ezer forint feletti fizetés minden más fejlesztőnél is jellemző ebben a szakaszban.
 
A sokéves tapasztalattal rendelkező fejlesztők közül jellemzően pedig már mindenki elérheti a több mint egymillió forintos bérhatárt (C/C++, .NET és mobil maximum bruttó 1 millió, Java 1,1 millió, front end 1,3 millió) - kivéve az automatizált tesztelőket (bruttó 900 ezer), annak ellenére, hogy a szakma egyre keresettebb. A vezetőfejlesztők és az architektek közt pedig már teljesen elvárt a bruttó egymillió forint feletti fizetés.

Sőt, az adattudósok akár már az 1,6 millió forintos fizetést is elérhetik, ami egyébként a legmagasabb bér a fejlesztői területen az útmutató szerint, és bőven túllépi a tavaly még 1,2 millió forintos maximális bérlehetőséget. Ezt a mobilfejlesztéssel foglalkozó vezetőfejlesztő fizetése követi 1,5 millió forinttal, majd a frontend és Java vezetőfejlesztő következik 1,4 millió forinttal. Leginkább a .NET, a C/C++ vezetőfejlesztők maradnak le a ranglistáról 1,3 millióval, a sort viszont az automatizált tesztelők vezetői zárják maximum bruttó 1,2 millió forintos fizetéssel, ami egyébként a korábbi fizetési lehetőségeikhez képest azért 2-3 százezres ugrásnak számít.

Az infrastruktúra mérnökök bérei
Mennyit keres az informatikus?

Ezúttal a Hays sokkal részletesebb adatokat közölt az infrastruktúra mérnökök fizetésével kapcsolatban is. Ezen a területén a fizetési lehetőségek nagyrészt kiegyensúlyozottak, főleg a minimum fizetések tekintetében a junioroktól a tapasztalt mérnökökig. Egy árnyalatnyival marad le a hálózati mérnökök bére minden fázisban a terület többi munkaköréhez képest, a junior bruttó 350 ezres kezdőfizetéstől, a 650-750 ezres senior fizetésen át a csoportvezető hálózatmérnökök bére 850 ezer forintig ugorhat. Ez egyébként a tavaly közölt Salary Guide adatokhoz képest jelentős visszaesésnek számít, mivel korábban a senior hálózatmérnökök ajánlott bére 1,1 millió forint is lehetett.
 
A rendszermérnökök és az adatbázisfejlesztők sem számíthatnak jelenleg sokkal többre, a bruttó 400 ezres junior fizetéstől kezdve, a senior 700-900 ezres fizetésig is eljuthatnak. Majd sok éves tapasztalattal, vezetőmérnökként nagyjából egymillió forint körüli fizetést érhetnek el (tipikusan 850-900 ezret vagy a körülményektől függűen maximum egymilliót) a jelenlegi piaci adatok szerint.

Mennyit keres az informatikus?

A DevOps és biztonsági mérnökök, valamint a BI területén dolgozók valamelyest nagyobb összeget kérhetnek a munkáltatótól, a kezdőbérük bruttó félmillió forint környékéről indul. Több éves tapasztalattal minden mérnök túllépheti a bruttó 900 ezret (bár a tipikus összeg inkább 800-850 ezer forint), vezetőként pedig tipikusan több mint egymillió forintos fizetésre számíthatnak. Az infrastruktúrával foglalkozó munkakörök közül a biztonsági mérnökök kereshetik a legtöbbet bruttó 1,4 millió forinttal, de a BI szakértő sem marad le túlzottan a maximum bruttó 1,3 milliós bérrel, a DevOps mérnök pedig legfeljebb 1,2 millió forinttal.

Informatikai menedzsment és tanácsadói bérek

Mennyit keres az informatikus?

Menedzsment és tanácsadás címmel foglalta össze a toborzócég a kiadványban feltüntetett harmadik területet. Ennek kapcsán a junior-tapasztalt-szakértő-vezető felosztás helyett az évek számában kifejezhető munkatapasztalat szerepel a leírásban. Legalább bruttó félmillió forintot megkereshet kezdőként mindenki a felsorolt pozíciókban, de az SAP tanácsadók minimum 600 ezres és a műszaki igazgatók (Engineering manager) bruttó 750 ezer forintos minimális kezdőbére kiemelkedik a sorból. Ebben a két pozícióban már 3-5 éves tapasztalattal is meg lehet szerezni akár a bruttó 1,1 milliós fizetést, de legalább 800-900 ezer forintot. Eközben a többi munkakörben a 750-900 ezres fizetés jellemző, ami az üzleti elemzőknél valamelyest előrelépés, de a technikai projektmenedzsereknél inkább néhány néhány százezer forintos visszaesést jelent a tavaly (kevésbé részletesen) közölt adatokhoz képest.

Mennyit keres az informatikus?

Több mint öt éves tapasztalattal többnyire mindenki átlépheti a bruttó egymilliót a felsorolt menedzserek és tanácsadók közül. Az agilis vezetők, az üzleti elemzők (business analyst) és a rendszerelemzők tipikusan egymillió forintot érhetnek el öt év után, de nem kizárt az 1,2 millió forintos bér sem. A projektvezetők jellemzően elérik ennyi munkatapasztalat után 1,1-1,2 millió forintos havi bért, de legfeljebb 1,4 millió forintot kaphatnak.

A legjobban az SAP tanácsadók és a műszaki igazgatók kereshetnek ezen a területen, akik öt évnyi tapasztalattal biztosan megkapják a bruttó 1,1 milliós fizetést, de utóbbiak akár 1,6 millió forintot is kereshetnek. A minimum és a maximum fizetés közötti különbség ebben az esetben tipikusan mutatja, hogy akár félmillió forintos különbséget is jelenthet a jó tárgyalóképesség, az adott munkahely lehetőségei vagy akár egy speciális szaktudás - ezek természetesen minden egyes munkakörben és bármilyen munkatapasztalatnál számítanak a fizetés szempontjából.

Metodológia

Az adatok a Hays saját magyarországi tapasztalatait tükrözik, a cég toborzói és munkaközvetítői tevékenysége alapján összegyűjtött információn, vagyis piaci fizetéseken, így konkrét tényeken alapulnak. A cég magyar leányvállalata 10 éve működik 12 specializációval (köztük az informatikával), viszonylag széles lefedettséget nyújt, mind multinacionális, mind kis- és középvállalati ügyfelek körében aktív, így ugyan egyetlen cég gyűjtéséről van szó, viszonylag pontos képet mutat a hazai IT munkaerőpiac állapotáról.
&nbsp
A cég 2010 óta jelenteti meg a Salary Guide kiadványt minden évben, a leányvállalatok országaiban külön-külön, amelyek minden egyes régión belül a rendszeresen frissített saját adatbázisuk adatait tükrözik - azt nem közlik, hogy pontosan mennyi és milyen típusú IT céget. A fizetésként megjelölt havi bruttó összegek meghatározásához a toborzók figyelembe veszik a munkaadói oldal által meghatározott aggregált bérsávokat a minimum és a maximum értékek alapján, valamint a munkavállalói oldal bérigényeit is aggregálják. Ez a két nézőpont határozza meg a sávokat, amelyek közt azért sincs nagy eltérés, mivel a Hays felkészíti a jelölteket a valós fizetési igényekkel és a cégeket is felkészíti a piaci helyzettel kapcsolatban.

A minimum és a maximum érték között feltüntetett "átlagfizetés" vagy tipikus összeg a toborzócég tapasztalata szerint "legtöbbször előforduló" (módusz) bruttó bért jelenti. A sávok nagy eltérést mutathatnak a különböző régiók és az iparágak szerint. A tanulmány nem kérdőíves kutatás és nem iparági felmérés adatait tükrözi. Mivel ezek csak a Hays-partnerek adatai, nem reprezentatívak.

 

Forrás: www.hwsw.hu/hirek

Hivatalos: Nem éri meg diplomát szerezniük a programozóknak

Anyagi szempontból nem éri meg a diploma megszerzésére fecsérelni a pénzt és az időt. 

A Stack Overflow által közel 4.700 brit fejlesztő körében végzett felmérés eredményei szerint ugyanis a diplomás, illetve a diplomával nem rendelkező programozók között csak 8-12% mutatkozik a medián fizetések között (nyilván előbbiek javára). Ez önmagában is elég kicsi különbség, de ha beleszámítjuk, hogy a diploma megszerzése miatt az illető csak 4-5 évvel később tud munkába állni, egyértelművé válik, hogy a papír gyakorlatilag csak nyugdíj-korhatár elérésére, kb. öt évtized alatt térül meg.

programozaS

Ez is csak akkor, ha a képzés maga amúgy egy fillérbe sem került. Ha ugyanis ennek - sokszor igen jelentős - költségeit is beszámítjuk, anyagi szempontból egyértelműen nettó veszteségtermelővé válik a diploma, aminek ára egy teljes élet során sem térül meg.

 

A kutatásból egyébként kiderült az is, hogy mit érdemes mostanában azoknak tanulniuk, akik jövőjüket ezen a pályán képzelik el. Ez elsősorban a JavaScript, az ugyanis már az állások 27%-ban van a megkövetelt ismeretek mellett, másodsorban pedig a Java, amit az álláshirdetések 22%-ában várnak el a jelentkezőktől.

A harmadik és negyedik legkeresettebb skillek a Python és C# ismerete a hirdetések 16, illetve 15 százalékában, az ötödik pedig a ReactJS, amit minden nagyjából 11. álláshirdetésben (9%) említenek az elvárások között.

 

Forrás: prog.hu

A Mercedes vezérigazgatójának jóslatai

Kötelező olvasmány arról, hogy a Mercedes vezérigazgatója szerint milyen drámai változások elé nézünk húsz éven belül.

 

Egy nemrég megjelent interjúban a Daimler Benz (Mercedes Benz) vezérigazgatója elmondta, hogy már nem a többi autógyártó jelenti cégüknek a konkurenciát, hanem (nyilvánvalóan) a Tesla, a Google, az Apple és az Amazon.

 

  • a következő 5-10 évben a különböző szoftverek fel fogják forgatni a legtöbb hagyományos iparágat
  • az Uber csupán egy alkalmazás, melynek egyetlen gépkocsi sem áll a tulajdonában, mégis a világ legnagyobb taxitársaságának számít
  • Az Airbnb napjainkban úgy a legnagyobb szállodaüzemeltető, hogy nem rendelkezik ingatlannal
  • Mesterséges Intelligencia: A számítógépek exponenciális fejlődést mutatnak a világ megértésének terén. Idén egy számítógép legyőzte a világ legjobb Go játékosát – – a vártnál 10 évvel korábban.
  • Amerikában a fiatal jogászok nem kapnak munkát. Az IBM Watson jóvoltából másodpercek alatt kaphat az ember jogi tanácsot (egyelőre csak egyszerűbb kérdésekben). Ezek a tanácsok 90%-ban beválnak, szemben az „emberi” tanácsok 70%-os mutatójával.
  • Tehát ha jogásznak tanul, érdemes lehet elgondolkodni a pályaváltásról, ugyanis a jövőben 90%-kal fog csökkenni az ügyvédek száma, és csak a specialista szakemberek tudnak majd a pályán maradni.
  • Az IBM szuperszámítógépe, a Watson már a rákdiagnosztikában is fontos szerepet tölt be: a program által felállított diagnózis négyszer olyan pontos, mint az orvosok általi. A Facebook mintafelismerő szoftvere jobban felismeri az emberi arcokat, mint az emberek. 2030-ra a számítógépek okosabbak lesznek, mint az emberek.
  • Önvezető autók: 2018-ban hozzák forgalomba az első önvezető autókat. 2020-ra az ipar egésze át fog alakulni. Senki nem szeretne majd saját autót, mert egyszerűbb lesz telefonon hívni egyet, amely felvesz minket a megadott helyen, és elszállít a célállomásra. Nem kell majd parkolóhelyet keresni, csak a megtett táv alapján fizetni, és utazás közben foglalkozhatunk mással is. Gyermekeinknek nem lesz jogosítványuk és saját autójuk sem.
  • Ez természetesen át fogja alakítani a városokat, mert 90-95%-kal kevesebb autóra lesz majd szükség. Lehetőségünk lesz majd a parkolók parkokká alakítására. Évente a világon 1,2 millió ember hal meg az utakon. Most 100 000 kilométerenként szenvedünk balesetet, amely szám az önvezető autókkal pozitívan fog változni: a becslések szerint a jövőben 10 000 000 kilométerenként következhet be egy-egy baleset, ami évente egymillió ember életét mentheti meg.
  • A legtöbb autógyártó cég csődbe fog menni. A hagyományos autógyártók szimplán csak jobb autót szeretnének gyártani, míg a tech vállalatok (Tesla, Apple, Google) négy keréken guruló számítógépeket terveznek.
  • A Volkswagen és az Audi mérnökeinek többsége egyenesen retteg a Tesla térnyerésétől.
  • A biztosítótársaságoknak vélhetően komoly problémákkal kell majd szembenézniük, mert a balesetek megszűnésével a biztosítások százszor olcsóbbak lesznek. A jelenlegi autóbiztosítási modell teljes egészében át fog alakulni. .
  • Az ingatlanpiacon is komoly változások várhatók, mert ha lehetővé válik az ingázás közben történő munkavégzés, az emberek még messzebb költözhetnek a nyüzsgő belváros zajától.
  • A jelenlegi számítások szerint 2020-ban már az elektromos autók fogják uralni a piacot. A városokban ennek következtében csökkenni fog a zajszennyezés, ráadásul z az elektromos áram hihetetlenül olcsó lesz, és károsanyag-kibocsátása is jelentősen csökkenni fog. A napenergia-termelés az elmúlt 30 évben exponenciálisan növekedett, aminek pozitív hatásai már most érezhetők.
  • A tavalyi évben világviszonylatban több napenergetikai beruházás történt, mint fosszilis alapú. Az energetikai vállalatok mindent megtesznek a hálózati hozzáférés korlátozása érdekében, hogy megelőzzék egy esetleges versenyhelyzet kialakulását a házi napelemrendszerekkel szemben, de hosszú távon nem szállhatnak szembe a technológia fejlődésével.
  • Az olcsó elektromos áramnak köszönhetően bőséges és olcsó vízkészlet áll majd a rendelkezésünkre. Egy köbméternyi sós víz sótalanításához mindössze 2 kWh áramra van szükség. A legtöbb helyen, csak ivóvízből szenvedünk hiányt. Képzeljük el, hogy milyen távlatok nyílhatnak meg, ha korlátlan mennyiségű vízhez juthatunk hozzá – és mindezt szinte ingyen!
  • Egészség: A Tricorder X (A Tricoder név a Star Trekből ered), árát még idén nyilvánosságra hozzák. Egyes vállalkozások olyan orvosi eszközt fejlesztenek majd ki, amely kompatibilis telefonjával, alkalmas retinaszkennelésre, vérmintát vesz és elemzi a kifújt levegőt. Mindezek után az eszköz 54 biomarker segítségével szinte minden betegséget diagnosztizál. Néhány éven belül így mindenki számára szinte ingyen elérhetővé válhatnak a legkorszerűbb egészségügyi vizsgálatok. Intsünk búcsút az egészségügyi intézményeknek!
  • 3D nyomtatás: A legolcsóbb 3D nyomtató ára 10 év alatt 18 000 dollárról 400 dollárra zuhant, a nyomtatás sebessége ugyanakkor százsorosára nőtt. A neves cipőgyártó cégek már háromdimenziós technológiával készítenek cipőket.
  • Bizonyos repülőgép-alkatrészeket már most 3D nyomtatással állítanak elő. Már az űrállomásokat is felszerelték 3D nyomtatókkal, ami szükségtelenné teszi a nagymennyiségű cserealkatrész tárolását.
  • Az idei év végére az új okostelefonokkal lehetőség nyílik 3D szkennelésre. Az arra alkalmas eszközökkel beszkennelhetjük lábfejünket, és kinyomtathatjuk a számunkra tökéletes cipőt.
  • 3D nyomtatással Kínában egy hatemeletes irodaházat építettek fel. 2027-re minden tizedik terméket 3D nyomtatással fognak előállítani.
  • Technológiai újításon töri a fejét? Tegye fel a kérdést magának: szüksége lehet erre a termékre/szolgáltatásra a jövőben? Ha úgy érzi, igen, igyekezzen mielőbb megvalósítani!
  • Ha okostelefonnal nem kompatibilis az ötlet, felejtse el! Egy utolsó tanács: ha huszadik századi fejjel gondolkodunk, akkor a 21. században nem járhatunk sikerrel.
  • A munka világa: a jelenlegi állások 70-80 százaléka feleslegessé fog válni a következő 20 évben. Számos új munkakör létesül majd, de az még kérdéses, hogyan fognak tudni a munkavállalók elhelyezkedni.
  • Mezőgazdaság: Egy mezőgazdasági robotnak köszönhetően a harmadik világbeli országok termelőinek már nem kell a földeken dolgozni, elegendő a gépe(ke)t irányítani.
  • A „moodies” nevű alkalmazás képes meghatározni, hogy milyen kedvünkben vagyunk. 2020-ra olyan applikációk lesznek elérhetők, amelyek az arckifejezésünkből megállapítják, hogy hazudunk-e. Képzeljünk el egy politikai vitát, amelyben nyomon követhető, hogy a felek mikor mondanak igazat és mikor hazudnak!
  • A bitcoin globális tartalékvalutává válhat!
  • Élettartam: Az átlagos élettartam napjainkban évente három hónappal nő. Négy évvel ezelőtt ez a szám 79 volt, ma már 80. A növekedés mértéke is fokozatosan növekszik, így 2036-ra már évente több mint egy évvel fog emelkedni a várható élettartam. Így tehát mind nagyon hosszú ideig élhetünk, valószínűleg még 100 évnél is jóval tovább!
  • Oktatás: Afrikában és Ázsiában már 10 dollárért (kb. 2600 Ft) kapható a legolcsóbb okostelefon. 2020-ra az emberek 70%-ának lesz okostelefonja, aminek köszönhetően mindenki számára elérhetővé válik a világszínvonalú oktatás.

Forrás: http://www.concordforditoiroda.hu

22 ezer informatikus kerestetik!

Folyamatosan nő a bejelentett üres álláshelyek száma, s már kezd ijesztő méreteket ölteni. Idén az első három hónapban a vállalatok 36 ezer munkavállalót szerettek volna felvenni, de nem sikerült megfelelő jelentkezőket találniuk. A költségvetési szektorban további 14,5 ezer állás maradt betöltetlenül, tehát a munkaerőpiacon összesen több mint 50 ezer betöltetlen állás volt - írta a Világgazdaság.

 

A lap gyűjtése szerint bár a költségvetési szférában évek óta stabil a betöltetlen állások aránya, addig a versenyszférában 2012 óta folyamatosan növekszik a szám. Négy éve még kevesebb, mint a mostani fele, 0,8 százalék volt az üres pozíciók részaránya, mára ez 1,7 százalék. De az előző negyedév 1,4 százalékos adatához képest is nagyon megugrott a szám 2016 elején.

 

Az ágazatok közül az informatikai és kommunikációs szektorban a legrosszabb a helyzet, itt az állások 3,5 százalékát nem tudják betölteni a cégek. 2016 első három hónapjában 2900 volt, összesen 22 ezerre rúg a betöltetlen pozíciók száma az ágazatban - mondta a lapnak Major Gábor, az Informatikai, Távközlési és Elektronikai Vállalkozások Szövetségének főtitkára.

 

A 22 ezres számot egy tavalyi ágazati felmérésből állapították meg, amely az interneten is elérhető, és néhány hónapja az Index is beszámolt róla. Nagy vonalakban arról ír: nagyon sok új munkahelyet lehetne teremteni a szektorban, ha jobb lenne a képzési-oktatási rendszer.

 

Abszolút értéken a feldolgozóiparban a legnagyobb a baj, innen 15 ezer dolgozó hiányzik. A munkaerőhiány itt kétszer akkora, mint négy éve volt. A bányászat és kőfejtés kivételével lényegében minden ágazatban nőtt az üres állások száma, több szektorban is a duplájára 2012 óta.

 

Az is látszik az adatokból, hogy a valós munkaerőhiány nagyobb lehet még annál is, mint amit ezek a számok mutatnak. Ennek az az oka, hogy a cégek leginkább az egyszerű fizikai és betanított munkát igénylő állásokat jelentik be a Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálatnak, valamint azokat, amelyekkel kapcsolatban valamilyen állami támogatást remélnek.

 

A romló helyzetért részben a demográfiai helyzet, részben a kivándorlás, részben pedig az oktatási rendszer strukturális problémái a felelősek szakértők szerint - írta a Világgazdaság.

 

Forrás: index.hu

Hiába a 400 ezres kezdőfizetés, óriási az informatikushiány

Megjelent a 2017-es Hays Salary Guide kiadványa különböző szakterületetek, köztük az informatikusok havi bruttó forint alapú minimum, maximum és átlagbéreivel. A tapasztalt informatikusok fizetésének maximuma egyre több munkakörben kezdi átlépni az egymilliós határt.

 

A hazai informatikai munkaerőpiacon tavaly 22 ezer állás volt betöltetlen, ami a közvetett multiplikátorhatásokkal számolva 72 ezer embernek adhatott volna munkát a nemzetgazdaságban – írja a Világgazdaság.

 

Horváth Ádám, az Informatikai Vállalkozások Szövetségének (IVSZ) oktatási igazgatója szerint ezek a számok vélhetően tovább növekedtek tavaly óta. A mérnök-informatikus és programtervező informatikus szakokra első helyen az idén alig mintegy ötezren jelentkeztek, miközben az IVSZ szerint

 

developer

ennek a háromszorosára volna szükség az óriási hiány miatt.

 

Mint írják, a fő probléma, hogy a magas fizetések és a jó elhelyezkedési esélyek ellenére a fiatalok többségét nem vonzza az informatikai pálya.

Egy kezdő junior fejlesztő bruttó 400 ezer forint körül kereshet, a tapasztaltabbak millió fölött kapnak.

 

Az informatikai szakokra jelentkezők száma 2001 és 2014 között 15 ezerről 10 ezerre csökkent, és az első helyen jelentkező összes felvételiző mintegy 6-8 százaléka választja az informatikát, miközben Délkelet-Ázsiában ez az arány 80 százalék.

A lemorzsolódás is magas, 52 százalékos, a többség a második évfolyamon hagyja el a felsőoktatási intézményt, mivel úgy gondolja, hogy nem éri meg befejezni. Ehhez az IVSZ szerint a képzés tartalmi problémái és az eszközállomány gyors elavulása is hozzájárul, hiszen a 2011 óta tartó eszközbeszerzési tilalom ellehetetleníti a fejlesztést – írja a Világgazdaság.

 

Forrás: 24.hu (http://24.hu/belfold/2016/09/05/oriasi-informatikushiany-van-magyarorszagon/)

Több tízezer informatikusra lenne szükség Magyarországon

Nagyszabású konferencián mutatják be holnap a Digitális Munkaerő Programot, amelynek egyik fő célja az informatikusok és a digitálisan magasan képzett szakemberek képzésének támogatása. Magyarországon több mint 22 ezer informatikus hiányzik. A Digitális Munkaerőpiac 2017 elnevezésű rendezvényen a digitális szempontból lemaradt mikro-, kis- és középvállalkozókat segítő Modern Vállalkozások Programjának eddigi eredményeiről is beszámolnak. A Digitális Jólét Programért felelős miniszterelnöki biztos, Deutsch Tamás, aki a konferencián előadást tart, az Origónak azt mondta: a kkv-k lemaradásban vannak a nagyvállalatokhoz képest.

A magyar informatikusok és digitális szempontból magasan képzett szakemberek hiányának pótlása lesz az egyik fő téma hétfőn a Digitális Munkaerőpiac 2017 elnevezésű konferencián.

Becslések szerint a hazai gazdaságból jelenleg

több mint 22 ezer informatikus hiányzik, míg a magas digitális képzettségű szakemberekből több százezresre tehető a hiány.

Nélkülük az Ipar 4.0 és más gazdaságfejlesztési kezdeményezések megvalósítása, a hazai kkv-k technológiai fejlesztése, az új befektetők hazánkba vonzása, vagy akár csak a meglévők megtartása is egyre nagyobb gondot jelenthet.

A probléma kezelésére a kormány a szakmai szervezetek és érdekképviseletek, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK), több nagy tanácsadó cég, valamint számos piaci szereplő részvételével széles körű szakmai fórumot hív életre.

A versenyképes digitális munkahelyek létrejöttének egyik alapfeltétele, hogy a kkv-k döntéshozói ismerjék az infokommunikációs megoldások használatából eredő előnyöket.

Az MKIK ennek érdekében hozta létre a Nemzeti Fejlesztési Minisztériummal, valamint a Kormányzati Informatikai Ügynökséggel karöltve a Modern Vállalkozások Programját (MVP), amely a hazai kkv-k digitalizációját szeretné elősegíteni.

A nagyszabású projekt kapcsolódik a rövid, közép- és hosszú távú intézkedéseket keretbe foglaló Digitális Munkaerő Programhoz (DMP).

A hazai mikro-, kis- és középvállalkozások versenyképességének egyik kulcskérdése, hogy pontos információkkal rendelkezzenek saját vállalkozásukról, annak működését befolyásoló tényezőkről.

A digitálisan képzett szakemberek hiányának csökkentésében a bérezésen és a juttatásokon túl a képzés és továbbképzés, a digitális eszközökkel végzett távmunka lehetősége, valamint a versenyképes munkakörnyezet nyújthat megoldást.

A kkv-kat segítő program fő célja, hogy a hazai vállalkozásokat új informatikai alkalmazások használatára ösztönözze, és segítsen nekik korszerű eszközökhöz, szoftverekhez és szolgáltatásokhoz jutni. A program kétéves időtartamú, és kifejezetten a vidéki kkv-k számára nyújt segítséget. Budapest és a közép-magyarországi régió, valamint az agrárágazat nem tartozik a programhoz.

A Modern Vállalkozások Program 3000 kkv-t szeretne támogatni, és 127 vidéki rendezvényen ismertetik a projekt részleteit az érdeklődő vállalkozóknak. A támogatott pályázók közel ezer kedvezményes informatikai termék közül választhatnak, 400 minősített informatikai szállítótól.

A Digitális Jólét Program (DJT) részét képező projekthez összesen 4,2 milliárd forint támogatás kapcsolódik – nyilatkozta az Origónak Deutsch Tamás, a programért felelős miniszterelnöki biztos, aki kiemelte: a digitális gazdasági fejlesztés terén a kkv-k lemaradásban vannak a nagyvállalatokhoz képest, amelyek jóval nagyobb mértékben rendelkeznek a fejlesztéshez szükséges forrással és szakembergárdával.

 

Deutsch Tamás, a Digitális Jólét Programért felelős miniszterelnöki biztos Fotó: Polyák Attila - Origo

Mint mondta, az MVP nemcsak a digitális eszközök elérhetőségével, hanem a kkv-k számára nyújtott képzésekkel is próbál segíteni a magyar foglalkoztatottak közel 70 százalékát adó kkv-knak.

A hazai digitális infrastruktúra fejlettsége már csak kevéssé marad el az EU-s átlagtól, a mobilinternet-hálózat terén pedig a harmadik helyen állunk a világméretű összehasonlításban.

A humántőke szempontjából az uniós átlagot megközelítettük, abban pedig lehagyjuk, hogy nálunk többet használják a polgárok az internetet. Facebook-használatban például a legelső helyen állunk az Unióban

- mondta Deutsch Tamás.

Kiemelte, hogy 

a legnagyobb lemaradásunk a digitális gazdaságban és a digitális államigazgatásban tapasztalható.

az egyes szolgáltatók kínálatában már szereplő, legkedvezőbb internet-hozzáférési előfizetési díjaknál.

A digitális kompetenciafejlesztés terén komoly feladatok állnak előttünk – fogalmazott a miniszterelnöki biztos, hozzátéve, hogy felmérések szerint a még nem internetező polgárok 30 százaléka azt nevezte meg problémának, hogy nem tudja, hogyan kell használni a világhálót.

Deutsch Tamás, a Digitális Jólét Programért felelős miniszterelnöki biztos Fotó: Polyák Attila - Origo

Deutsch az oktatás digitalizációját is a legfontosabb feladatok közé sorolta. A digitális átalakulás során a kompetenciák fejlesztése csökkenti a digitális szakadék kialakulásának lehetőséget.

A digitális közigazgatási fejlesztésekre a hazai források mellett jelentős uniós források is rendelkezésre állnak a Köfop (közigazgatás- és közigazgatás-fejlesztési operatív program) keretében.

A digitális közigazgatás fejlesztése egy lépcsőzetes munka, ennek a programnak a felelőse a Miniszterelnökség és a Belügymisztérium - mondta az Origónak a miniszterelnöki biztos.

A Modern Vállalkozások Programja számokban

- 8720 regisztrált kkv partner
- 4183 a teljes, helyszíni informatikai és üzleti átvilágításon átesett vállalkozások száma, ebből terven felül +325 sikeres cégauditot végeztünk el.
- 2972 azon, kevésbé fejlett régiókban működő mikro-, kis- és középvállalkozások száma, amelyek Digitálisan Felkészült Vállalkozás minősítést kaptak, illetve amelyek a Modern Vállalkozások Program szolgáltatásainak igénybevétele mellett a minősítés kiadásának feltételrendszerének megfelelnek.
- 404 informatikai minősített szállító
- 990 kedvezményes informatikai termék
A statisztikai rendszer indulása óta 1266 újonnan bevezetésre kerülő IKT alkalmazásigénylés történt.
- Több mint 123 rendezvény volt országszerte (a projekt zárásáig összesen 127 rendezvény).
- Plusz öt százalék vissza nem térítendő többlettámogatás a 48,2 Mrd Ft keretösszegű GINOP-3.2.2. program keretében, és már 10% önrésszel pályázhat.

 

Forrás: origo.hu